Fehérkő vára - Kereki

A vár feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezett. A történészek véleménye szerint Anjou Károly király adhatott utasítást egy uradalmi központ létesítésére, ami a továbbiakban összefogta a környékbeli jobbágyfalvakat. Egy 1336-os oklevél szerint Cikó várnagy parancsolt benne. Zsigmond király Marczali Miklós temesi ispánnak és okonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát. Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába.

A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd 1474-től Báthori István országbíró birtoka a főként téglából épített vár, ami nem katonai szempontból, hanem mint birtokközpont volt fontos urainak. A meredek hegyoldal szélén körbe húzódó emeletes lakószárnyakat támpillérek támogatták, bejáratát négyzetes kaputorony és mély szárazárok védelmezte, melyen hosszú fahíd vezetett át.

Hunyadi Mátyás király halála után a Dunántúlra betörtek Habsburg Miksa német-római császár zsoldosai, akik Szombathely, Veszprém és Székesfehérvár városai mellett bevették a kicsiny Kereki várát is. A következő esztendőben sikerült Kinizsi Pálnak és Báthory Istvánnak visszafoglalnia a „Fekete Sereg” segítségével. Majd sokáig romokban hevert, mivel a dúsgazdag Báthoryak nem lakták épületeit, csak a lakosságtól behajtott adók voltak számukra fontosak.

Változás sorsában csak 1530-ban állt be, amikor Perneszi Ferenc nemes úr megvásárolta és felújíttatta épületeit. Nem sokáig örülhetett azonban új rezidenciájának, mert a korabeli feljegyzések szerint 1543 körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók befészkeljék magukat ide. A hódoltság alatt a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencné tulajdona. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel.

A vár romjai ma egy emeletmagasságban állanak. A nyugati falban lévő kettős árnyékszék-akna azonban arról tanúskodik, hogy eredetileg kétemeletes volt. A romok ma is a turisták által rendszeresen látogatott történelmi emlékhelyek, közé tartozik, ahonnan szép kilátás nyílik a kőröshegyi Völgyhídra, a festői somogyi dombokra és a Tihany- Szántód- rév átkelőre a Balatonon.