Csicsai László és Sas Attila nem a levegőbe beszélt, amikor egy éve azt mondták: nemzeti emlékparkot álmodtak Kerekibe, ezzel is kicsiny falujukra irányítva a figyelmet.

A helyi képviselő-testületbe 2010. októberében bekerült képviselők (egy éve cáfolták lapunknak, hogy jobbikosok lennének) előbb saját költségen Trianon-emlékművet állítottak, aztán egy sikertelen kísérlet után, javaslatukra nemrég második nekifutásra mégis Horthy Miklós térre keresztelte a kereki testület az emlékmű parkját. Vasárnap pedig kezdeményezésükre Kerekiben állítják fel az ország első egészalakos köztéri Horthy Miklós szobrát.– A katona, a tengerésztiszt, az ontrantói győző előtt tisztelgünk, nem a politikus előtt – bocsátja előre Csicsai László, hozzátéve: csaknem napra pontosan az otrantói ütközet kilencvenötödik évfordulóján állítják a kereki Horthy-térre az egészalakos, fából faragott alkotást. – A kezdeményezés a miénk, de az ünnepséget a Horthy Miklós Társaság és a Horthy István Mártírok és Hősök Alapítvány szervezi. Közadakozásból készült el a szobor.

Csicsai szerint lassan, de biztosan országos szinten is változik a felfogás, Horthy Miklós és István megítélése, ennek tulajdonítja azt is, hogy míg korábban a kereki képviselő-testület leszavazta a Horthy-tér elnevezést, nemrég már hozzájárult, akár csak a szobor Kerekibe kerüléséhez. – Korlátozottak a lehetőségeink, valahogyan fel szeretnénk hívni magunkra a figyelmet – így a képviselő.

– Figyelemre méltó, hogy bár Kereki lesz az első az országban, ahol egészalakos Horthy-szobrot avatunk, a szocialista polgármester által irányított Szegeden sétányt neveztek el Horthyról és egy híd elnevezésére indított internetes szavazáson is az egykori kormányzó „győzött” toronymagasan, igaz, aztán mégis másra keresztelték a hidat. Csókakőn mellszobrot avatnak júniusban és Budapesten is gyűlik már a pénz egy kerekihez hasonló szobor felállítására. Országos sorozat első állomása lehet tehát a mi községünk.

Marton Lajos kereki polgármester nem árulta el, büszke-e arra, hogy Kereki „történelmet ír” (még a szülővárosában, Kenderesen is csak mellszobra van Horthynak – a szerző), csupán annyit mondott: – Két képviselőnk kezdeményezését, elképzelését tiszteletben tartom. 

Ösvény a Tisza-parton

„Horthy sétánynak keresztelte az általa a szegedi Tisza-parton kialakított ösvényt Ótott Ferenc, a Horthy-csónakház tulajdonosa. Az ünnepélyes avatáson az Új Magyar Gárda és csendőrségnek nevezett mozgalmi szárnya is jelen volt. Táblát is avattak, a szocialista alpolgármester jelenlétében. A közterületek elnevezése a közgyűlés hatásköre, de ez, ahogyan Ótott Ferenc érvelt, „nem névtábla, csak irányadó tábla. A jelzés csak arra szolgál, hogy az emberek tudják, melyik az ösvény.”
(magyarszo.com, 2009. október)

A Novara ágyúi

ŰA harmadik otrantói csatára 1917. május 15-én került sor a Császári és Királyi Haditengerészet és az antant hadiflottája között. Az antant lezárta a Földközi-tengerhez vezető az Otrantói-szorost. A tengerzár elleni támadás ötlete Horthy Miklóstól származott. A csata a Földközi-tenger legnagyobb tengeri ütközete lett, mely egyben a Császári és Királyi Haditengerészet legkiemelkedőbb sikere volt az első világháború során. Horthy Miklós a Novara gyorscirkáló parancsnoki hídjáról irányította flottáját. (Wikipédia)

Forrás: Sonline