Ma már nem sámlin ülve, kiakasztott táblácskával kéne vendéget fogni, van ennek kulturáltabb formája is, az internet, igaz, ez esetben közzé kellene tenni az adatokat, az árakat, amit sokan valamilyen okból még ma sem akarnak. Halász Klára, a siófoki Tourinform vezetője mondta ezt arra a kérdésünkre, hogy eljöhet-e újra a fizetővendéglátók, azaz a „Zimmer Ferik” ideje a Balatonnál, hiszen egyre kevesebb az emberek pénze és ez felértékelheti az olcsóbb árfekvésű szálláshelyeket?

– Várható a belföldi kereslet növekedése, de ha nem találja meg a balatoni nyaralást tervező vendég a leendő szállásadót, akkor ez bajosan lendíti fel a „Zimmer Ferik” forgalmát – így Halász Klára. – Ma Siófokon mintegy háromezer fizetővendéglátó-engedély él, ebből százhúsz ingatlant hirdetnek a városi internetes portálon. A helyi TDM-szervezetek adatbázisában jóval több ilyen szálláshelynek kellene lenni a mostanihoz képest.

Népszerű ma is a féllegális szobakiadás; a vendéget az úton lekapcsoló, leszólító, szállást ajánló neppertől, vagy csak úgy az utcára kiállva. Egy, a szobáit évtizedek óta kiadó siófoki aranyparti fizetővendéglátó azt mondta: a németek egyre inkább elmaradnak, meg kell becsülni a lengyel turistát is, nála ilyenek voltak a legutóbbi hosszú hétvégén.

– Alkudnak, de ezt is el kell fogadni – állapította meg a szobakiadó, hozzátéve: ő speciel szereti látni a leendő vendégeit hogy kifélék, mifélék. Igaz, így is „belefuthat” az ember öt osztrák fiatalba – ilyen esete is volt – akik közül négy egy álló héten át ittas volt, egy meg csak félig...

A „szoba kiadó” feliratok mellett az idén megjelentek a SZÉP-kártya elfogadását hirdető táblák is, egy ilyen siófoki háznál azt állították: az üdülési csekk számukra „drága mulatság volt”, azzal nem éltek, a SZÉP-kártya kedvezőbb és meg kell ragadni minden lehetőséget, mert sok hazai vendég azzal kezdi az érdeklődést, hogy lehet-e ilyen módon fizetni.

Magyarországon egyébként ma mintegy harminckétezer úgynevezett „egyéb szálláshely” működik, ez a kifejezés azokat a nem kereskedelmi szálláshelyeket jelöli, amelyek maximum nyolc szobát adnak ki a turistáknak. Kormányrendelet is szabályozza már a magánszálláshelyek működését, külön kitérve az úgynevezett koronás rendszerre, amely segítheti a turisták tájékozódását is a szálláskereséskor. Míg a nyolcvanas években akár a garázst is kivették az NDK-s turisták a Balatonnál, mára a magánszálláshelyek esetében is a minőségi, komplex szolgáltatások lehetnek versenyképesek zárt parkolóval, szobaszéffel, vezeték nélküli internettel, vagy éppen lehetővé téve a házi kedvencek elhozatalát.

A koronás nemzeti tanúsító védjegy feltételeit a Magánszállásadók Országos Szövetsége dolgozta ki: két-, három- és négykoronás jelzéseket kaphatnak az ellenőrzött magánszálláshelyek. Vannak olyan feltételek, amelyeknek mindenkinek meg kell felelnie. Így – többek között – a fűtés, a rendszeres takarítás, a hűtőszekrény, a hulladékszállítás. Ezen felül pluszpontokat kaphat a pihenőkert, a kerti grillező, a wifi, a szauna, a szolárium, a jakuzzi, az őrzött parkoló, a széf, a prospektusok...
Kérdeztük a tapasztalatokról az országos szövetséget e-mailben, de vagy nem működik az internetes levelezésük, vagy néhány hét alatt nem jutott idejük a válaszadásra.

Alkudni lehet

Három-ötezer forint személyenként és éjszakánként – ilyen átlagos áron kínálják magukat az interneten elérhető siófoki magánszálláshelyek. Az ár tekintetében sokat számít a Balaton-parttól mért távolság. Számos címnél azonban árat nem tüntettek fel, az nyilván ez esetben alku kérdése...

Balaton régió: túl sok a programszervező

A turisztikai jelentőséggel bíró balatoni kulturális programok ma hiányosan regisztráltak, többségükben teljes mértékben koordinálatlanok. A programszervezéssel foglalkozók száma a Balaton térségében több, mint amennyire valójában szükség lenne, ezzel párhuzamban szerencsés volna, ha a programszervezők nagyobb hozzáértéssel dolgoznának, mint azt teszik jelenleg. A Balaton-térségi programok jelentős részét nem egyeztetik egymással. Többek között ezeket a megállapításokat tette az a helyzetelemzés, melynek elvégzésére négymillió forintos támogatást kapott a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) a Nemzeti Kulturális Alapból.

Közpénzből csak megfelelően regisztrált és egyeztetett rendezvények jöhessenek létre – javasolják a téma szakértői, fontosnak tartva egy minőségbiztosítási rendszer kialakítását. Éppen ezért a vizsgálat nem ért véget, újabb projekt keretében már a jövőt készítik elő: olyan programkoordinációs és támogatási rendszer kiépítését, amely magában foglalhatja a megvalósuló programok minőségbiztosítását is. A ma egymástól függetlenül ténykedő szervezetek (önkormányzatok, költségvetési intézmények, vállalkozások, civil szervezetek, egyházak) együttműködése a tanulmány készítői szerint a Balaton versenyképességének növelése miatt is fontos. A folytatódó projekt révén létrejövő regisztráció, koordináció, minőségbiztosítás, finanszírozás és informatikai háttér, vagyis az új rendezvényszervezési rendszer akár országos mintául is szolgálhat hasonlóan a szintén a Balatonnál tesztelt TDM (turisztikai desztináció menedzsment)-programhoz.

Forrás: Sonline